Az elgurult bolt
Az Üveggolyó-rend birtokosainak antológiáját tartod kezedben, olvasó. Ismerjük a rend tagjait, minden egyessel
váltottunk már szót, vagy jártunk otthonukban, néztünk a szemükbe, koccintottunk, vagy kacagtunk a térdünket
csapkodva, pirultunk ostobaságunk miatt, tettünk fel nekik bolondos kérdéseket, vagy éppenséggel befűzték a
cipőnket haláluk előtt az irodán. De nem is ez most a lényeg.
Egy fontos díj neve nem lehet véletlen, egy rendé különösen nem (az Aranygyapjat egy a tenger fölött átrepülő
beszélni és röpülni tudó bűbájos kos hátáról nyírták le, akinek, miután megmentette a felhőistennő fiának életét,
az oltáron elvágták a torkát, s akiből a csillagkép is lett, s ez még csak a történet eleje), s hogy mit fejez
ki, rangot, érdemet, munkálkodást, erkölcsi tartást, avagy éppenséggel még ennél is többet? Szeretetet, avagy
még annál is többet? A szemre nehezülő álmot, a távolságot, mint üveggolyót, tehát valami kifejezhetetlent, ami
mégis magától értetődő? Éppen ez a nagyszerű ebben a rendben: hogy a díj olyanoktól olyanokhoz gurul, akik
ismerik egymást: ez a guruló üveggolyó a figyelem, tapintat és kedvesség és ismétlem, szeretet díja, nem a
távolságé, hanem a közelségé, a könyvespolcok között lezajló félcsöndes beszélgetéseké, a hátsó szobákban felizzó
szenvedélyeké, s a bolt minden helyiségében lezajló vidám lakomáké, a pingpong-partiké, a visszatérő
otthonosságé, olyan földi lényeké, akik olykor félszavakból is megértik egymást.
Jól tudjuk, hogy egy díj nem csak azt díjazza, aki kapja, hanem azt is, aki adja, s gondoljunk csak bele, miféle
finom kis Üveggolyó díjat kapott ez a bolt, gondoljunk csak bele a díjazottak listájába, ebbe a tizenöt
nagyszerű névbe, és a tizenöt névhez tartozó dallamba, emlékbe, gondolatba, pillantásba, emberi mozdulatba,
költészetbe, tartásba: egy ilyen listát nem sok díj mondhat a magáénak, sőt, rajta kívül egyetlenegy sem, ennek
a díjnak zamata, fénye van.
Van egy bolt, amelyik elgurult. Üvegből van, gömbölyű, csillog, kemény, áttetsző, és gurul, gurul. Hogy hova
gurul? Bele a szívbe, barátocskáim, bele a lélekbe.
Forgách András
"ÜVEGGOLYÓ REND"
Az Írók Boltja "Üveggolyó rend"-je egy olyan elismerés, amit a könyvesbolt munkatársai évente adományoznak
egy-egy kortárs irodalmi személyiségnek - munkássága, irodalmi tevékenysége elismerése mellett a bolt dolgozóival
való bensőséges kapcsolata kifejezéseként.
EDDIGI DÍJAZOTTAINK:
| MÁNDY IVÁN | 1993 |
| MÉSZÖLY MIKLÓS | 1994 |
| BALASSA PÉTER | 1995 |
| PARTI NAGY LAJOS | 1996 |
| TANDORI DEZSŐ | 1997 |
| PETRI GYÖRGY | 1998 |
| GYÖRE BALÁZS | 1999 |
| SZILÁGYI ÁKOS | 2000 |
| GÖNCZ ÁRPÁD | 2001 |
| KERESZTURY TIBOR | 2002 |
| BALLA ZSÓFIA | 2003 |
| ESTERHÁZY PÉTER | 2004 |
| KOVÁCS ANDRÁS FERENC | 2005 |
| NÁDAS PÉTER | 2006 |
| SÁNDOR IVÁN | 2006 |
| FORGÁCH ANDRÁS | 2007 |
| RÁCZ PÉTER | 2008 |
| MÉSZÁROS SÁNDOR | 2009 |
| NÁDASDY ÁDÁM | 2010 |
|