Leírás:
Az év időbeli lefolyásának megvan a maga saját élete. Az emberlélek érzéseiben együtt élhet ezzel az élettel. Ha engedi magára hatni azt, ami hétről hétre másként szól hozzá az év életéből, akkor ezáltal az együttélés által találja majd meg először igazán önmagát. Érezni fogja, hogy ezáltal erők növekednek fel számára, melyek belülről hatva erősítik. Észreveszi majd, hogy ezek az erők az időben lejátszódó világtörténés értelmében való részvétel által akarnak benne felébredni. Csak ezáltal ismeri majd fel, milyen gyengéd, ám jelentőségteljes szálak kötik ahhoz a világhoz, melybe beleszületett.
Ebben a kalendáriumban minden hétre egy olyan mondás van feljegyezve, mely lehetővé teszi, hogy a lélek együtt éljen azzal, ami azon a héten az év egész életének részeként lezajlik. Amit ez az élet a lélekben megcsendít, ha egyesíti magát vele, annak kell a heti mondásban kifejeződnie. Egyfajta egészséges "magam-egynek-érzése" a természet menetével, és egy ebből keletkező erőteljes "önmagamra-találás" az, amire gondoltam, amennyiben úgy hittem, hogy a világtörténés átélése ilyen mondások értelmében olyasvalami a lélek számára, amire vágyódik, ha igazán megérti magát.
